A betűk és a magyar ábécé

A magán- és mássalhangzók felosztása

A magyar ábécé

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs

A hangrend

  1. A szavak a bennük levő magánhangzók alapján e három csoportba sorolhatók.
  2. A vegyes hangrendű szavakban bármely mély magánhangzó előfordulhat, a magas magánhanzók közül azonban csak az e, é, i, í hang.
  3. A hangrend törvényszerűsége sem az összetett szavakra (töltőtoll, tűzoltó), sem az idegen szavakra (sofőr, kosztüm) nem vonatkozik.

Az illeszkedés

  1. A magas hangrendű szavakhoz a toldalékok magas hangú alakja járul.
  2. A mély hangrendű szavakhoz a toldalékok mély hangú alakja járul.
  3. A vegyes hangrendű szavakhoz a többnyire toldalékok mély hangú alakja járul.
  4. Háromalakú toldalékok esetén a toldalékok az ajakműködés szerint is illeszkednek. Az illeszkedés az utolsó szótag magánhangzóját követi:
    nővérhez, erdőhöz .
  5. Az egy szótagból álló i vagy í hangot tartalmazó szavak közül némelyekhez magas hangú, másokhoz pedig mély hangú toldalékok járulnak:
    vízben, hisznek, isznak
  6. Az idegen eredetű vegyes hangrendű szavak általában az utolsó szótag szótag magánhangzója szerint illeszkednek. Ha az utolsó szótagban é vagy i hang van, akkor a toldalékok magánhangzója legtöbbször mély:
    kabaréba, bauxitból
    Ugyanez vonatkozik az utóvenekre is:
    Ágitól, Józsitól
    Néhány esetben ingadozó az illeszkedés, tehát a toldalék magas hangú és mély hangú változata egyaránt helyes:
    hotelban vagy hotelben, Ábelnek vagy Ábelnak,

A részleges hasonulás

A magyar nyelv többnyire a kiejtés szerinti írást követi. Kivételt képeznek azok a szóösszetételeink, amelyeknél részleges- vagy teljes hasonulás következik be. Ez csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük.
A részleges hasonlulás azt jelenti, hogy a két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik.
Eredeti szó Az összetétel írása Az összetétel kiejtése Megjegyzés
kép képben kébben zöngéssé válás
dob dobszó dopszó zöngétlenné válás
külön különben külömben képzés helye szetinti hasonlulás (foghang -> ajakhang)

A teljes hasonulás

A teljes hasonulás azt jelenti, hogy egy mássalhangzó teljesen hasonlóvá válik a mellette álló mássalhangzóhoz. Ezt a legtöbb esetben írásban nem jelöljük:
Eredeti szó Az összetétel írása Az összetétel kiejtése
búsul búsuljon búsujjon
hagy hagyj haggy
igaz igazság igasság

Az alábbi esetekben a hasonult alakokat írásban is jelöljük:
A toldalék Nem hasonult alak Hasonult alak
-val, -vel cérnával fonállal
-vá, -vé jóvá boldoggá
-ja vágja olvassa
-jük kérjük tesszük
-játok dobjátok húzzátok
-jék kísérjék eddzék
ez-, az- ezek erről

Az összeolvadás

Összeolvadás akkor történik, ha két különböző képzésű mássalhangzó egy harmadik hanggá olvad össze. Az összeolvadást írásban nem jelöljük.
Példák:
Írás Kiejtés
metszve mecve
elunja elunnya
válogatja válogattya
mulatsága mulaccsága

A mássalhangzók megrövidülése

Ha a hosszú mássalhangzót egy másfajta mássalhangzó megelőzi vagy követi, a hosszú mássalhangzó kiejtésben röviden hangzik:
Írás Kiejtés
jobbra jobra
álldogál áldogál
arccal arcal

Gaspar Sinai - gsinai@yudit.org
Last updated: 7 June 2004.