A többes szám

Főnevek többes száma

A fenti táblázatban a zárójelben lévő magánhanzók csak referenciaként szolgálnak, valójában a szórend megállapításához az illeszkedés szabályait kell alapul venni.
Az a vagy e magánhangzóra végződő szavak magánhangzója meghosszabbodik:
alma - almák, körte - körték
Kivételek
szótár - szótárak, férfi - férfiak, könyv - könyvek, úr - urak, tarterem - tantermek, tó - tavak, fű - füvek, ló - lovak, szamár - szamarak, melyik - melyek (ejtsd: mejjek) had - hadak, hal - halak s.t.b.

A fenti táblázatban a zárójelben lévő magánhanzók csak referenciaként szolgálnak, valójában a szórend megállapításához az illeszkedés szabályait kell alapul venni.
Az a vagy e magánhangzóra végződő szavak magánhangzója meghosszabbodik:
tarka - tarkák, kerge - kergék
Az i képzővel képzett melléknevek az i képzőt mássalhangzónak tekintve a szabályba beillethetők:
budapesti - budapestiek, tokiói - tokióiak
Az ű magánhangzóra végződő melléknevek -ek végződést kapnak:
könnyű - könnyűek
Az ú magánhangzóra végződő melléknevek -ak végződést kapnak:
hosszú - hosszúak
Kivételek
nagy - nagyok

mi-mik, ki-kik, milyen-milyenek, melyik - melyek (ejtsd: mejjek), ez-ezek, az-azok

Ha az alany többes számban van, akkor az ahhoz tartozó melléknevek és főnevek is többes számba kerülnek:
Ez olcsó. Ezek olcsók.
Ez egy szótár. Ezek szótárak.
A főnevet megelőző minősítő jelző mindig egyes számban áll:
Ez egy olcsó szótár. - Ezek olcsó szótárak.